Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, aminek következményeképp drámaian csökkenhet majd az emberek által is lakható területek kiterjedése a bolygónkon - írta meg a ScienceAlert.
Alapvető változtatásra van szükség az európai villamosenergia piac működési kereteiben, létre kell hoznia a tagállamoknak egy ún. E-eszközt, amely méltányos árazást kínálva belép az áramtermelők és az elosztók közé, hogy megfelelő anyagi ösztönzőket kínáljon, különben sérülhet az ellátásbiztonság, és a fogyasztókra is túl nagy terhek hárulhatnak – ezt szorgalmazza az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) friss anyaga, amely lényeges építőkocka lesz az Európai Bizottság jövő héten megjelenő Tiszta Ipari Megállapodásához, és a megfizethető energiaárakról szóló cselekvési tervéhez. A Brüsszelben készülő jelentős árampiaci változásokat a Portfolio kiemelt figyelemmel követi, ezért egyrészt bemutatjuk az EGSZB javaslatának lényegét, másrészt meghívtuk az Európai Bizottság egyik magasrangú illetékesét az április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciánkra, aki az energiaárak leszorításával kapcsolatos új stratégiáról beszél. Az eseményre itt lehet regisztrálni.
A magas villamosenergia-árak továbbra is aláássák az európai energiaintenzív iparágak versenyképességét - erősíti meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) új jelentése. E szerint, bár a különbség csökkent, 2024-ben az EU-ban a nagykereskedelmi villamosenergia-árak átlagosan még mindig több mint kétszer akkorák voltak, mint az Egyesült Államokban. Bár az árkülönbség ebben az évben is fennmaradhat, 2026-ban várhatóan mérséklődik, miközben az EU-ban az energiafelhasználásra kivetett magasabb adók és egyéb díjak tovább rontják a versenyképességet.
Az EU-ban hamarosan konszenzusra juthatnak a 2021-ben benyújtott, de később elakadt energiaadó-irányelv reformjának ügyében, amelynek célja az adózási szabályok uniós klíma- és energiapolitikához való igazítása. Az elfogadást az akadályozza, hogy minden tagállam egyetértése szükséges, amit eddig nem sikerült elérni. Most azonban a versenyképességi nyomás elősegítheti a kompromisszum kialakítását, így a reform végre életbe léphet.
A kínai hatóságok új akciótervet mutattak be, mellyel az új típusú energiatárolók gyártását, a feltörekvő iparágak és az ország modern ipari rendszerének fejlesztését mozdítanák elő - jelentette a kínai állami média.
Az Európai Bizottság tervei szerint bevezetné a „Made in the EU” kvótákat és karbonkibocsátási termékcímkéket, hogy fellendítse a szenvedő uniós gyártóipart és elérje a klímavédelmi célokat. A Bizottság Tiszta Ipari Megállapodásának (Clean Industrial Plan) tervezetében foglalták össze, amelyet a Politico a február 26-i bemutatója előtt megszerzett. A dokumentum az Európai Unió stratégiáját vázolja fel, amely összekapcsolja a blokk klímavédelmi és iparrevitalizációs erőfeszítéseit.
Új rekordot hozott a tegnapi nap, ugyanis először mutatott ki 4000 MW-ot meghaladó mértékű napelemes termelést az átviteli rendszerirányító (MAVIR) - közölte az Energiaügyi Minisztérium Facebook oldalán. A minisztérium szerint ez a rekord nem fog sokáig kitartani, hiszen a több mint 300 ezer hazai naperőmű beépített teljesítménye együttesen 7757 megawattot tesz ki, így könnyen lehet, hogy a közeljövőben is új csúcsokat dönt a hazai napenergiatermelés.
Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.
Jelentős szakadék van az ingatlantulajdonosok energiafelhasználással kapcsolatos elképzelései és a valós cselekedetek között – ez az egyik legfontosabb megállapítása a Schneider Electric nemzetközi kutatásának. A felmérés során a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy fontos számára az energiahatékonyság, de a többség számára még mindig a lámpák lekapcsolása jelenti a fő energiamegtakarítási intézkedést, noha ezzel alig pár százalékkal csökkenthető csak a villanyszámla.
A globális felmelegedés hatására a nyári hónapokban csökken a felszínközeli szélsebesség, ami komoly kihívásokat jelenthet az európai országok energiarendszerei számára – derül ki egy Bloomberg által közölt friss elemzésből. Bár a hatás jelenleg még csak részben érzékelhető, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az évszázad közepére már jelentős mértékben befolyásolhatja a szélenergia-termelést. További nehézséget jelent, hogy míg a hőmérséklet- és csapadékadatok esetében rendelkezésre állnak hosszú távú, megbízható mérések, a szélsebességre vonatkozó történelmi adatok hiányosak és bizonytalanok.
A napelemek folyamatosan csökkenő ára a globális energiaátmenet egyik legnagyobb sikertörténete. Azonban a gyártók számára ez egyben kihívás is: hogyan lehet üzletileg fenntartható módon működni egy olyan piacon, ahol az árverseny egyre élesebb? A világ egyik vezető napelemgyártója több lehetőséget is vizsgál: opcióként merül fel a vertikális integráció, de az is lehetséges, hogy a növekedés kulcsa az innovatív termékekben vagy a zöld hidrogén piacában rejlik - számol be a Financial Times.
A világ áramfogyasztása évente 4%-kal nőhet 2027-ig, azaz gyorsabban, mint az előző években, mivel az ipari felhasználás növekedése, illetve a légkondicionálás, az elektromos járművek és az adatközpontok terjedése mind felfelé hajtja a keresletet – fogalmazta meg átfogó előrejelzését pénteken nyilvánosságra hozott elemzésében a Nemzetközi Energia Ügynökség. Az áramfogyasztás növekedésének döntő része, 85%-a várhatóan a feltörekvő piacok keresletnövekedéséből adódik, elsősorban a kínai fogyasztás növekedéséből, de az IEA arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlett gazdaság döntéshozóinak is érdemes résen lennie, mert ott is ugorhat a fogyasztás. Az EU-ban is megmozdul majd valami, az IEA szerint az energiaválság miatti érdemi áramfogyasztás esés után 2027-ig oda visszaemelkedhet a fogyasztás, ahol 2021-ben volt.
Bár jelenleg a KÁT és a METÁR támogatási rendszerek felülvizsgálata van a középpontban, "fontosnak tartjuk, hogy a megújulóenergia-termelés jövőjéről szélesebb perspektívában gondolkodjunk" – hangsúlyozza közleményében a Magyar Megújuló Energia Szövetség, és nyolc kulcsterületet azonosított, amelyeken lépéseket szorgalmaz. A szervezet úgy látja, hogy "egy egészséges, fenntartható és rugalmas energiarendszerhez nem elég kizárólag a napenergiára építeni – szükség van más megújuló forrásokra és innovatív megoldásokra is."
2024-ben nagyot esett a napelemek, szélerőművek és akkumulátorok globális átlagára, elsősorban a hatalmas kínai gyártókapacitás által a globális piacra öntött olcsó kínálatnak köszönhetően. A trend 2025-ben is folytatódhat, így az ezen technológiákkal történő villamosenergia-előállítás költségei 2024. után idén újabb rekord mélypontra süllyedhetnek. A kereskedelmi akadályok átmenetileg megállíthatják a költségek csökkenését, de a trend olyan erős, hogy intézkedéseivel Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke sem fogja tudni megállítani egy új elemzés szerint.
Két EU-pályázat is megnyílik holnap, február 14-én pénteken, amelyek a korszerű informatikai eszközök, megoldások elterjesztésével támogatják az önkormányzatok energiagazdálkodását és a zöldenergia hatékonyabb hasznosítását – hívja fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.
Kína tavaly rekord mennyiségű a szénerőművet épített, ami ellentmond az ország korábbi ígéretének, miszerint 2030-ra csökkenteni kezdi szén-dioxid-kibocsátását.
A kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?
Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.
A Siemens Energy nyilvánosságra hozta a 2025-ös pénzügyi év első negyedéves eredményeit, amelyek figyelemre méltó számokat mutatnak. Noha egyes szegmensek megrendelései elmaradtak az előző év rekordmagas szintjétől, a gázalapú és szélerőműves üzletágak erőteljes növekedést produkáltak. A vállalat továbbra is optimistán tekint a piacra, hiszen a villamosenergia-fogyasztás növekedése és az energetikai átállás folyamatos beruházásokat generál.
Trump energiapolitikája nemcsak a zöld beruházásokat veszélyezteti, hanem saját pártjának gazdasági érdekeit is. Bár az Inflation Reduction Act (IRA) jelentős tőkét vonzott a megújuló fejlesztésekbe, az új kormányzat intézkedései számos projektet akadályozhatnak meg, ráadásul nagyrészt republikánus vezetésű államokban - írta meg a The New York Times.
Április 22-én lesz a társaság közgyűlése.
Terítéken a legégetőbb kérdések.
Ezúttal közel 2 milliárd dollárt költöttek vásárlásra.
Már több mint 6 százalékos esésben is volt a Telekom árfolyama.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
